Hargita megyében az RMDSZ-es többségű megyei önkormányzat kénye-kedve szerint osztogatja a célirányos beruházási összegeket, keveset juttatva azoknak a helységeknek, ahol MPP-s polgármesterek vannak.

Thamó Csaba tanácsos, megyei MPP-elnök elmondása szerint péntekre, február 26-ra hívta össze a Megyei Tanács a rendes havi ülését, amelyen több mint 50 határozattervezet szerepelt, de egyik sem a költségvetésről szólt. Csütörtökön reggel, váratlanul kapták kézhez az értesítést, miszerint aznap este rendkívüli ülést tartanak két napirendi ponttal. Egyik a pénzelosztásról szólt, a másik az iskolások tej-kifli programjáról.
Thamó Csaba úgy véli, hogy a csütörtöki ülést törvénytelenül hívták össze, mert csak aznap reggel értesítették a tanácsosokat, a költségvetést pedig pénteken, a rendes ülés keretében kellett volna megvitatni. „Az RMDSZ egyszerűen eldugta a határozatot és a pénzt, és arra törekedett, hogy mi ne lássuk, miről döntenek” – nyilatkozta az MPP-elnök, aki azt is elmondta, hogy az ügyben a prefektushoz fordulnak, kérve a törvénytelenül és szabálytalan összehívott ülésen elfogadott határozatok  megsemmisítését.
Az MPP tanácsosai nem vettek részt a csütörtöki rendkívüli ülésen, a pénzeket nélkülük osztották el háromfelé, a megyei régiók szerint: Gyergyószéknek 28,72, Csíkszéknek 34,21 és Udvarhelyszéknek 36,06 százalékot. A költségvetés 80%-át az állami központi alapokból, 20%-át pedig a helyi adókból és illetékekből fedezik. Látszatra méltányos az elosztás, de részleteiben óriási aránytalanságok tapasztalhatók, ezért diszkriminatív, hangsúlyozta a Thamó Csaba. Azoknak a településeknek, ahol RMDSZ-es polgármester van, több pénzt utaltak ki, mint az MPP-s polgármesterek vezette falvaknak, városoknak. Íme a konkrét példák: Székelykeresztúrnak 672 ezer lejt utaltak, míg a nálanál nagyobb Gyergyószentmiklósnak csupán 405 ezer lejt. Az MPP-s polgármester vezette Farkaslaka 100 ezer lejt kap, míg Máréfalva 391 ezer lejt. Székelyudvarhely majdnem Máréfalva szintjére süllyedt (beárnyékolja a költségvetést a Bunta-Borboly rossz viszony), hiszen 566 ezer lejben részesült, míg Csíkszereda 776 ezer lejből gazdálkodhat. Szentábrahámnak 96 ezer lejt utaltak ki, de nem vették figyelembe, hogy sürgősen segíteni kellene a községhez tartozó Firtosmartonos falu vízellátásán. De legkirívóbb Tusnádfürdő és Bögöz esete. Amíg a turisztikai központként ismert, MPP-s vezetésű Tusnád város 65 ezer lejt fordíthat beruházásokra, az RMDSZ-es vezetésű Tusnádfalunak 332 ezer lejt (!) utaltak ki. Bögöz község 244 ezer lejt kapott községi szinten, de ebből az MMP-s vezetésű Bögöz falu még egy lejt sem.

„A következő alkalomkor majd kaptok”
Ezt válaszolták a megyei intézménytől Mihályi Ferenc bögözi polgármesternek, amikor arról érdeklődött, hogy a községközpontnak, hasonlóan a hozzá tartozó hét faluhoz, miért nem biztosítanak pénzt az iskola, óvoda, vízhálózat és a sportpálya karbantartására. Mihályi Ferenc is elfogadhatatlannak tartja, ahogyan az RMDSZ bánik a közpénzekkel. 
Nyilvánvaló a politikai diszkrimináció, emiatt valószínű, hogy az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz fordulnak, hangsúlyozta Thamó Csaba, aki azt is kifogásolja, hogy nem a rendes havi ülés keretében vitatták meg a pénzek elosztását, ahol a szakbizottságok megvitathatják a döntéseket. A rendkívüli üléssel ez elkerülhető volt, ezt használta ki méltánytalanul az RMDSZ – nyilatkozta az MPP-s tanácsos.

Új beruházásokra is jut pénz Maros megyében
Maros megye idei költségvetése 230 millió lej, közel 3 millióval kevesebb a tavalyinál. A Maros Megyei Tanács ebben az évben olyan jelentős beruházási programokba kezd, mint például hulladéktározók létesítése, vízvezetési és -tisztítási programok. „2010-es költségvetésünkkel biztosítani tudjuk az összes intézményünk működését és a beruházások társfinanszírozását, valamint olyan helyiségek karbantartását is, amelyek a decentralizáció eredményeként tulajdonunkba kerülnek” – nyilatkozta Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök.

Barótot az RMDSZ vissza kell szerezze?

Kovászna megye idei költségvetése nagyban hasonlít a tavalyihoz. Ha 2009-ben az összeg meghaladta a 70 millió lejt, az idén kb. ennyi pénzből kell gazdálkodni. A legnagyobb költségvetési tételt továbbra is a szociális juttatások, szolgáltatások jelentik: a büdzsé összesen 41,2% fordítják ilyen jellegű célokra. A másik komoly tételt a kulturális intézmények és programok finanszírozása teszi ki, amely a teljes összeg 15%-a. A megyei önkormányzat, a saját és a hozzátartozó intézményekkel összesen 1057 alkalmazottnak ad fizetést. A városoknak, községeknek leosztott megyei pénzek elosztásánál most sem vették figyelembe a fejlesztési terveket, a reális szükségleteket, hanem politikai színezet alapján osztogatják a pénzt nehezményezi  Nagy István Barót MPP-s polgármestere. Ha minden igaz, idén 270 ezer lejből kell gazdálkodni az Erdővidéki kis városnak, vannak községek, akik ennél többet kaptak, de Tamás Sándor megyei tanácselnök szerint pozitív diszkriminációt alkalmaznak. Érthető a baróti polgármester felháborodása, hiszen a tanácselnök többször is nyilvánosan kihangsúlyozta, Barótot az RMDSZ vissza kell szerezze.