|
Írta: Fülöp D. Dénes
|
|
2010. március 09. kedd 15:26 |
|
Látszatra csak néhány éve kezdődött a román köztisztviselők státuszának botránya, holott a gyökerek az 1700-as évek elejétől életre kelt fanarióta uralomig nyúlnak vissza, amelynek gyakorlata szerint nem a hozzáértés volt a döntő, hanem pénzzel lehetett megvásárolni a magas állami tisztségeket a török szultántól.
A Nastase kormány 2003-ban, az EU nyomására fogadta el azt a törvényt, amelynek célja az állami adminisztráció politikamentessé tétele volt. PSD éppen azelőtt végezte el a „tisztogatást” és jó esély mutatkozott arra, hogy bebetonozza embereit a legjobb magas beosztásokban. Folytatta a személycseréket Tariceanu vezette első és második kormány a törvényre fittyet hányva, majd a PSD-PN-L nagykoalíció. Az úgynevezett „dekoncentrált” intézmények a tanfelügyelőségek, a kórházak, mezőgazdasági igazgatóságok, közpénzügyi igazgatóságok, munkaügyi felügyelőségek, stb. Időközben „lemezt változtatott” a PD-L, újra a „politikamentességet” hangoztatva rendeletet hozott, miszerint hat hónapig helyükön maradhatnak a kinevezett vezetők, azután pedig versenyvizsgákat írnak ki, azok alapján foglalalhaják el a beosztásokat. De vajon ki nyeri meg ezeket a vizsgákat? Ugyanis visszatértünk a 2003-as helyzethez. Akkoriban bebizonyosodott, hogy mindig a kormánypártok képviselői a nyerők. Miután Romániában nem a szakértelem a fontos, hanem a politikai vetésforgó szerint osztogatják a jól fizetett beosztásokat, nem fog megváltozni a közgondolkodás. A központi hatalom megszerzőinek már kétszáz éve első dolga, hogy szolgalelkű, hű embereket helyezzenek a legjelentősebb vidéki beosztásokba, és általuk ellenőrizzenek mindent, ami mozog, mialatt a jó szakemberek a magánszférába húzódnak.
Fülöp D. Dénes
|
Rovatok 
